A szláv mitológia boszorkányairól ebben a bejegyzésben már esett szó, most pedig következik még egy pár tagja a banyák népes családjának. A teljesség igénye nélkül, mivel rengetegen vannak. Ráadásul sok esetben nehéz is meghatározni, hogy melyikük is a boszorka valójában, mivel olyan szintű hasonlóságok és összemosódások találhatók más mondabeli alakokkal.
A ruzalka [lengyel: rusałka; orosz: русалка] a régi Lengyelország legnépszerű női démonjai közül való. Ábrázolásukban legtöbbször rendkívül szép, érzéki lányok alakját öltötték.
A déllidérc [lengyel: południca; orosz: полудница; cseh: polednice] a szláv mondavilág egy rendkívül érdekes szereplője, akiről tájegységenként és országonként sokszor egymástól teljesen eltérő képet alkottak a régi emberek. Lehetett csúf és gonosz, szép és kedves, sőt, akár még szép és gonosz is.
Kép: Déllidérc (poludnyica)
Boszorkányok
A boszorkányok [lengyel: baba, baby] olyan öregasszonyok voltak, akik gyógyítással és az ártalmas varázslatok, átkok, rontások levételével foglalkoztak a régi Lengyelország falvaiban. Gyógynövényeket gyűjtögettek, melyekből gyógyító kenőcsöket, elixíreket készítettek, varázsoltak, és gyakorta segédkeztek a szüléseknél.
A kép forrása: Kamila Wojciechowicz
A bűzös mocsvány [lengyel: ardzawień] egy mocsárlakó lény volt, amely nagy, kövér testtel, valamint rendkívül vékony végtagokkal rendelkezett.
A kép forrása: Jevgenyij Kot